Nagyj�b�l negyed �r�val, de maximum 20 perccel k�s�bb �rkezt�nk meg a helysz�nre. Hogy mi�rt kellett limuzinnal j�nni, azt tov�bbra sem tudtam felfogni. �rtem �n, hogy most nyit egy �j hely, a sr�cok pedig a tulajdonos gyerekkori bar�tai, de az ikrek a h�tk�znapokon igyekeznek ker�lni a kamer�kat, �s l�ssuk be, ez sokkal k�nnyebben menne, ha egy 15 perces utat nem limuzinnal tenn�nek meg.

Ahogy a sof�r kinyitotta az ajt�t, Tom, mint az udvariass�g mintak�pe, azonnal el�ret�rtetett, �s m�r el is t�nt a klubban. A hely egy�bk�nt m�r k�v�lr�l is nagyon sz�p volt, el sem tudtam k�pzelni, milyen lehet bel�l.

- Bill Kaulitz, a h�lgy pedig velem van – mondta Bill az ajt�ban �ll� biztons�gi �rnek, akit�l meg is kaptuk a VIP karszalagokat, majd Bill k�zen fogott, �s elindultunk befel�.

- H� – m�st nem igaz�n tudtam mondani.
- H�t igen. Andreas remek munk�t v�gzett – p�szt�zta k�rbe a helyet Bill is elismer� pillant�sokkal.

A klub meghat�roz� eleme az �veg volt, ilyen hat�sa volt a padl�nak is, a plafonr�l pedig �ri�si �veg csill�rok l�gtak le. A l�pcs�k pink neonf�nnyel voltak megvil�g�tva, a t�nct�r pedig rengeteg �rnyalatban pomp�zott. K�rben�zt�nk, majd elindultunk felfel�, a VIP r�szlegbe.

- Bill! – egy sz�ke sr�c sietett oda hozz�nk. – Na, hogy tetszik?
- Sz�hoz sem jutok. Gy�ny�r�!
- Ahogyan a partnered is – mosolygott r�m kedvesen.
- Engedd meg, hogy bemutassam Allie-t – k�zben Tom is felt�nt Andreas h�ta m�g�tt.
- Nagyon �r�l�k, hogy v�gre szem�lyesen is megismerhetlek, m�r sokat hallottam r�lad – mosolyogva Billre n�ztem, majd visszafordultam Andreashoz. A szemem sark�b�l �gy l�ttam, mintha Tom megr�zta volna a fej�t.
- �n is �r�l�k, hogy tal�lkozunk. K�sz�n�m a megh�v�st!
- Term�szetes. Aki az ikrek bar�tja, az az �n bar�tom is.
- Bar�t, mi? Na, v�gigk�stoljuk az itallapot, vagy itt fogunk �delegni eg�sz este? – k�rdezte Tom.
- Gyertek, �ljetek le, azt�n, ha eld�nt�tt�tek, mit isztok, csak sz�ljatok – Andreas t�nyleg nagyon kedves volt.

�n kezdetnek egy Apple Martinit k�rtem, Bill sim�n s�rrel ind�tott, Tom pedig egy Mai Tai-t rendelt. �gy l�tszik, valaki nagyon szomjas.

M�r a harmadik-negyedik k�rn�l tartottunk, amikor Andreas is csatlakozott hozz�nk, hozott egy t�lca tequil�t, hogy koccintsunk. Nagyon j� volt a hangulat, sokat besz�lgett�nk, nevett�nk. A fi�k gyerekkori sztorikkal sz�rakoztattak, m�g Tom is eg�sz j� hangulatban volt, b�r att�l tartok, ezt ink�bb az alkoholnak k�sz�nhett�k, de b�rhogy is volt, h�l�s voltam, ami�rt v�gre nem volt fesz�lt a hangulat.

- Hozok m�g egy Martinit, nektek lesz valami? – k�rdeztem a fi�kat.
- Ja, �n inn�k egy j� kis Zombie-t – vihogott Tom.
- Nem lesz kicsit sok?
- Ne m�r, Allie. Bulizunk, nem?
- Ok�, ok�, hozom.

Ahogy a pultn�l �lltam, r�l�t�som ny�lt az eg�sz als� szintre. A t�nct�r t�mve volt, a pultokn�l pedig �l�hely sem sok volt szabad. �gy l�tszik, a kedvez�bbn�l kedvez�bb italakci�k sok bulizni v�gy�t vonzottak ide. A k�vetkez� pillanatban �sszerezzentem, ugyanis valaki h�tulr�l �tkarolta a derekamat. Az ismer�s hang hallat�n azonban megnyugodtam.

- Gy�ny�r� vagy. Igazad volt, semmi sz�ks�g egy Dolce ruh�ra. Te teszed sz�pp� azt, amit viselsz, �s nem ford�tva – b�gta a f�lembe. Annyira j�l estek a szavai, �s az �rint�se is. �ppen szembefordultam vele, amikor megl�ttam, hogy Tom �ppen lefel� igyekszik.
- Hova megy? – n�ztem ut�na.
- Nem tudom, ut�na megyek.
- Ne, hagyd – kaptam el Bill karj�t. – Majd �n megn�zem. �gyis besz�lni akartam vele, ameddig m�g ilyen ... norm�lis.
- Biztos megleszel?
- Persze. �lj csak vissza Andreashoz. Kapcsol�dj ki, r�d f�r – mosolyogtam r�.
- Rendben – m�r indultam volna, amikor visszar�ntott. – Allie! – arca v�szesen k�zel ker�lt az eny�mhez.
- Mondd – n�ztem fel a szem�be.
- T�nyleg gy�ny�r� vagy!
- Te sem panaszkodhatsz – mondtam, miut�n elismer�en v�gigm�rtem. – De most t�nyleg megn�zem, merre van a b�ty�d, miel�tt m�g elt�nne.

�tverekedtem magam a t�megen, ami a 12 centis magassark�ban szerintem el�g nagy brav�rnak sz�m�tott, majd kimentem a sz�rakoz�hely el�, de Tomot sehol nem l�ttam. Eln�ztem jobbra, majd balra, �s akkor l�ttam meg, hogy az utca v�g�n botork�l.

- Tom! – ki�ltottam ut�na. – �llj meg! Hallod? Tom! �llj m�r meg! – m�g csak h�tra sem n�zett, pedig tudom, hogy hallotta, annyira az�rt nem volt messze. Elkezdtem szaladni, hogy be�rjem. – TOM!
- Mi a szar?!
- Hova m�sz?
- Mit �rdekel az t�ged?
- Mi bajod van megint?
- Mi bajom van megint? Az els� pillanatt�l kezdve ugyanaz!
- Sokat seg�tene, ha elmondan�d.
- Ne j�tszd m�r a h�ly�t! – kezdte megemelni a hangj�t. Remek.
- Nem j�tszom semmit. T�nyleg nem �rtem, hogy mi�rt viselkedsz �gy velem. Semmit nem �rtottam neked.
- Ja. Csak kikezdt�l az �cs�mmel.
- Hogy mit csin�ltam?!
- Jaj, Allie, hagyjuk m�r ezt. L�tom, hogy n�ztek egym�sra.
- Aha, bizony�ra. �s ha �gy is lenne, az t�ged mi�rt zavarna?
- Mondtam m�r, hogy ne j�tszd a h�ly�t. A legjobb az lesz, ha most is ink�bb visszam�sz hozz�, m�r biztos nagyon hi�nyol, tekintve, hogy f�l percet sem b�rtok ki a m�sik n�lk�l.
- Neked elgurult a gy�gyszered.
- Csak l�tom azt, ami egy�rtelm�. Na, mehetsz – kicsit megbillent, csoda, hogy besz�lni m�g norm�lisan tudott.
- J�l vagy? – kaptam ut�na.
- Mondtam m�r, hogy le lehet kopni.
- Tudod mit, Tom? Basz�dj meg... – majd megfordultam, �s elindultam visszafele.

Amikor be�rtem a klubba, �gy t�nt, mintha a t�meg megdupl�z�dott volna. Pr�b�ltam �tverekedni magam a t�ncol� embereken, amikor valaki h�tulr�l elkapta a karomat. Megfordultam, �s Tomra sz�m�tottam, de egy nagydarab, ismeretlen sr�c �llt velem szemben.

- Engedj el – sziszegtem.
- Igy�l meg velem valamit, cica!
- Nem vagyok cica, �s m�r az el�bb is mondtam, engedj el – pr�b�ltam higgadt maradni.
- Ne k�resd m�r magad. �gy kiraktad mindened a kirakatba, csod�lod, hogy minden m�sodik pasi meg akar fektetni?
- Nem mondom t�bbsz�r, engedd el a karomat!
- Szeretem, ha valaki ilyen harcias – egyre er�sebb volt a szor�t�sa.
- Nem hallottad, mit mondott a h�lgy, seggfej? Engedd el. Most!
- J�l van m�r, nem tudtam, hogy veled van.
- Akkor m�r tudod. El lehet h�zni, vagy egy szavamba ker�l, �s rep�lsz innen.
- M�rt, ki a franc vagy te?
- Tom Kaulitz, egyr�szt. M�sr�szt pedig a tulaj a legjobb bar�tom.
- Bocs – motyogta a f�rfi, �s a k�vetkez� pillanatban m�r el is t�nt.
- J�l vagy? – k�rdezte Tom.
- Igen, azt hiszem. K�sz�n�m.
- Ja. Megteszed, hogy am�g visszam�sz a t�bbiekhez, nem botlasz bele m�g egy parasztba? Nincs kedvem verekedni ma este.
- Igyekezni fogok.
- Kir�ly. Akkor elsz�vok m�g egy cigit. Fent tal�lkozunk.
- Rendben. �s Tom... – sz�ltam ut�na.
- Na.
- K�sz�n�m... t�nyleg.
- Az�rt nem volt ekkora �gy.

Ahogy a VIP r�szleg fel� tartottam, egyetlen mondat visszhangzott a f�lemben. „-Nem tudtam, hogy veled van. –Akkor m�r tudod.” „Akkor m�r tudod.” Tudom, hogy csak az�rt mondta, hogy lekoptassa r�lam azt az enyh�n ittas �s el�g durva alakot, de akkor is...